Bácsszentgyörgy majd' 600 éve létező parányi község a Duna és a Kígyós árterének rejtekében, ugyanakkor az országutak közelében. A község közigazgatási területe 14,73 négyzetkilométer, Bács-Kiskun megyében Bajától 25 km-re délre fekszik. Délről a szerbiai Rasztina és Regőce övezi, a magyar oldalon északról Garával, északnyugatról Dávoddal, nyugatról Hercegszántóval szomszédos.
A helységet Szent Györgynek szentelt korábbi katolikus templomáról nevezték el. A földművesek Szent György oltalmába ajánlották lovaikat, állataikat, saját magukat és családjaikat. A török hódoltság korában betelepült szerbek a magyar helynevet Gyurity névre formálták, ebből magyarban Gyúrity lett, majd 1904-ben az országos helységnév rendezés után Györgypuszta. A település önállósulásakor, 1947-ben a középkori Szentgyörgy nevet Bács megkülönböztető névelemmel egészítették ki.
A község neve:
|
A középkori falut 1425-ben említik először oklevelekben.
1520-1522-ben Bodrog vármegyében a kalocsai érseknek járó dézsmát itt
gyűjtötte össze Cirjék nevezetű szentgyörgyi plébános a helybéli Kövér György nevű bíró szérűjén.
E tájat és Szentgyörgyöt is a mohácsi vész tette pusztává. Mária Terézia Cotman főtanácsosa Kovács
mérnökkel végigjárta az elpusztított területet és felvették az újra telepítendő kamara puszták
jegyzékébe. 1722-ben a baracskai úrbéri rendezéssel Gyúritypuszta Baracskához tartozott.
1885 után a baracskaiak Nagybaracska határában vásároltak földeket, itt eladták birtokaikat és
megkezdődött a visszavándorlás. A környező falvak lakói németek, bunyevácok, magyarok ekkor
vásároltak itt földeket. Bácsszentgyörgy háromnyelvű község volt a II. világháborúig. 1944-1945-ben
malenkij robot címén a Szovjetúnióba hurcoltak 11 helyi férfit és 5 nőt. 1950 és 1953 között 4
családból 11 falusi volt a Tiszagyenda-Kormópusztai kényszermunkatáborban.
A falu lakossága:
|
Szent György lovag legendája a következőképpen szól:
Ezerhétszáz évvel ezelőtt élt egy katona, akinek valódi élettörténetét rég elmosta az idő, de legendája kitörölhetetlenül él az utódok emlékezetében. A legenda szerint Silena város közelében lévő tóban lakott egy mérges sárkány, amely az ellene vonuló fegyveres népet többször megfutamította. A polgárok elhatározták, hogy napi két juhot feláldozva távol tartják a várostól. Ám a juhok elfogytak, és a szörnycsapás elkerülésére immár naponta egy embert küldtek áldozatul a sárkánynak. Sorsot vetettek egymásra, és senki sem vonhatta ki magát alóla. Amikor már majdnem kihalt a város, a király leányára esett a választás. Sorsába beletörődve ment a tóhoz, amikor György katona épp arra lovagolt. A leány mindent elmesélt, és György ezt mondta: "Ne félj, segítek rajtad Krisztus nevében". A sárkány a szokott időben kijött a tóból, és el akarta ragadni a királylányt, ám György lovára fölpattanva szembe került vele, és zászlós lándzsájával olyan súlyos csapást mért a sárkányra, hogy az a földre zuhant. Akkor derékövét a lánnyal ráköttette a sárkány nyakára, és a sárkány, mint egy szelíd kutya, úgy követte pórázon Györgyöt és a királylányt a városba. A város népe rettenetesen megijedt, ám György ezt mondta nekik: "Ne féljetek, az Úr küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak titeket ettől a sárkánytól. Ezért higgyetek Krisztusban, és keresztelkedjetek meg, akkor megölöm ezt a sárkányt." Ettől a lelkesítő szózattól megindulva a király és népe megkeresztelkedett, György pedig kihúzta kardját és megölte a sárkányt
A legendát megörökítette Prokopp Péter pap festő Szent Györgyöt ábrázoló festményén, mely a falu katolikus templomának mellékoltárát díszíti.
Ennek mintájára készíttette el Kubatov Istvánné falunk címerét. A sárkányölő lovag alakja felett a nyitva álló Biblia és az egykori vármegye védőszentjének, Pál apostolnak a vértanúságát jelképező két kard látható.
A címer és a zászlóavatásra 2005-ben került sor.
Bácsszentgyörgy Észak-Bácskában fekszik, melynek legnagyobb része a magyarországi Bács-Kiskun megyéhez tartozik. Közép- és Dél-Bácska pedig a Vajdaság területe Szerbiában.
Északi részének középkori elnevezése Bodrog volt (Ferenc-csatornától északra), a déli részének pedig Bácska – innen ered a Bács-Bodrog vármegye név. Az idő folyamán azonban eltűnt a Bodrog megnevezés, és kialakult a mai értelemben vett Bácska határvonala. Nyugatról és délről a Duna keletről a Tisza határolja mint természetes határvonal.
Átlagos tengerszint fölötti magassága 90 méter. Talaját nagyrészt igen termékeny réteg, úgynevezett feketeföld borítja – főleg Óbecse és Szenttamás határában. Az "aranykalászt" termő Bácska a történelem folyamán gyakran volt "ígéret földje", célpontja különféle migrációknak. A XIX. században a Felvidékről jártak ide idénymunkások, az osztrák Magyar Monarchia széthullása után azonban délről, főképpen Boszniából kezdett özönleni a munkaerő.
Baja a híres halászléfőző időszakában emberekkel telített nyüzsgő város. Míg máskor az alföldi kisvárosok nyugalmát, a vízpartok szépségét kínálja az ide látogatóknak. Érdemes végigsétálni a belváros barokk templomaitól, főterétől a Szentháromság tértől a Sugovica és a Duna összefolyásánál található Türr emlékműig.
További információ: www.baja.hu
Bácska népeinek közös búcsújáróhelye A kegyhely eredetéről szóló legendák a XVIII. századba nyúlnak vissza, s már kezdettől együtt említik a katolikus magyarokat és az ortodox szerbeket. Ez fejeződik ki a kettős, magyar-szerb névadásban is.
Egyik legendaváltozat szerint egykor egy szerb és egy magyar diák vándorolt ezen a tájon. Farkasok támadták meg őket. A közelben egy magas fán egy Mária-képet pillantottak meg. Máriához fohászkodva megmenekültek. A fa közelében két forrást vettek észre. Elhatározták, hogy a forrásokat saját vallásuk szerint Szűz Mária tiszteletére szentelik. Azóta valóban az egyik forrásnál az ortodox szerbek, a másiknál a katolikusok: magyarok, németek, bunyevácok, szlovákok ájtatoskodnak.
Egy másik legendaváltozat szerint egy vándorlegény pihent le az alatt a fa alatt, amelyen a Mária-kép függött. A szomorú sorsán bánkódó legény azt vette észre, hogy a kép könnyezni kezd, s Mária könnyeiből forrás fakadt.
Hercegszántón áll a világ legnagyobb Mária-szobra.
A falu központjától két és fél kilométerre lévő Vodica-Máriakert kegyhelyen állították fel a 10 méter 53 centiméter nagyságú alkotást, amit a Pécsett élő Rigó István szobrászművész két év alatt készített el. 2008-ban Bábel Balázs érsek által celebrált szentmise keretében avatták fel a szobrot.
A település lakossága régóta Mária-tisztelő, a 2.300 lakosú község címere is Mária mennybemenetelét ábrázolja, valamint a településen található két templomot, a szerb ortodox katolikus és a római katolikus egyház templomát is Mária tiszteletére szentelték fel.
További információ: www.hercegszanto.hu
Hercegszántótól nem messze található a Gemenc Zrt. tulajdonában lévő Karapancsai majorság, melyet a Karapancsai erdőtömb ölel körbe. A majorságot körülvevő ősparkban található az 1891-1896 között Habsburg Albrecht főherceg által építetett Karapancsai kiskastély, valamint a Frigyes főherceg építtette nagyobb vadászkastély.
A Major további épületeiben szállodát alakítottak ki.
Hétvégenként (péntektől vasárnapig) óránként indul idegenvezetés a kastélyban 10.00 és 14.00 óra között tavasztól őszig.
Régi népszokásunk a farsang végén a télűzés-tavaszköszöntés, melyek közül a leghíresebb, a ma is élő Mohácsi Busójárás. 2009-ben az UNESCO az emberiség szellemi kulturális örökségének részévé nyilvánította e tradíciónkat.
A kisvasút állomása Pörbölyön, az Ökoturisztikai Központban található. Az állomást elhagyva, mintegy 500 méter megtétele után belép a Gemenci erdőbe és végig szebbnél szebb tájakon halad.
Bővebb információ: Gemenc Zrt., Ökoturisztikai Központ http://www.gemenczrt.hu, Tel./fax: 74/491-483
Baján a Sugovica szabadstrandon
Nagybaracskán a termálfürdőben
Dávod-Püspökpusztán a felújított gyógy- és strandfürdőben (www.davodfurdo.hu)
Minden falu tartogat érdekességeket, jó programokat. Ezekről a települések honlapján vagy a kistérségi rendezvénynaptárból informálódhat. IDE a rendezvénynaptár. http://www.febtega.hu/rendezveny.php, ha már BSZGY is fent lesz